Cenzúrázva - folytatás

A választási Jurátusban mindenki bemutatkozhatott, de egy szöveget nem engedett közölni a HÖK elnöke, Földvári Krisztián. A szöveg az alábbi volt:

A HÖK gazdálkodása átláthatatlan. Titkolják, hogy mire költenek évente kb. 20 millió forintot. Pedig közfeladatot látnak el és így törvényi kötelességük a nyilvánosság: ajkhokfigyelo.blogspot.com.

Ez a bemutatkozó szövegem nem jelenhetett meg tehát, ahogyan erről a Cenzúrázva! című posztban beszámoltam.

Viszont írtam a HÖK Ellenőrző Bizottságának, hogy ez azért így mégsem járja, Földvári Krisztián nem cenzúrázhatja csak úgy a Jurátust, alább olvasható a beadvány, a döntés és a döntésre írt válaszom is (fellebbezésre nincs lehetőség).

Az Ellenőrző Bizottság szerint teljesen rendben levő volt a HÖK elnök eljárása. Szerintem pedig nem: egyszerűen senki sem dönthet úgy önkényesen, hogy az a vélemény, ami nem tetszik neki, nem jelenhet meg. Részletesen kifejtettem a döntésről a véleményemet az EB-nek, ez is olvasható alul:

Érdekes adalék az is, hogy Földvári Krisztiánnak írtam egy külön levelet, amiben megkérdeztem, hogy miért döntött így, valamint megpróbáltam meggyőzni, hogy változtassa meg a döntését, de semmit sem válaszolt.

Az EB tagjai a döntés meghozatalakor: Gerencsér Csaba, az EB elnöke, Borbély Zoltán és Grundtner Ákos.

A beadvány:

október 2.

Tisztelt Ellenőrző Bizottság!

A választási Jurátus számban a szerkesztők lehetőséget biztosítottak 200 karakter terjedelemben bemutatkozásra minden jelöltnek. Ez egy nagyon jó lehetőség volt és illeszkedik a Jurátus megújulásának folyamatába, a HÖK választásokon indulók egyenlő esélyeit növeli. Azonban a főszerkesztő tájékoztatása alapján a HÖK elnökének utasítására az én bemutatkozó szövegem nem fog megjelenni, ezért az alábbiak szerint az ELTE ÁJK HÖK Alapszabály (Alapszabály) 53. § (1) bekezdése alapján panasszal fordulok a Tisztelt Ellenőrző Bizottsághoz. 

Ebben a kérdésben először a Választási Bizottsághoz fordultam, ők azonban hatáskör hiányában elutasították a kifogásomat, egyúttal az egyik tag jelezte, hogy hozzátok fordulhatok ebben az ügyben.

A HÖK honlapján szerepel a választási kiírásban, hogy: "Bemutatkozásra lehetőséget biztosítunk a Jurátus október 3-án megjelenő számában. 200 karakter terjedelemben, 1 jó minőségű arcképet mellékelve az eszterkovacs93@gmail.com e-mail címre." Az alábbi elküldött levelezés tanulsága szerint ennek megfelelően, határidőn belül elküldtem a bemutatkozó szövegemet és a fényképet is a megfelelő email címre. Erről nyugodtan kérdezzétek meg Zaránd Pétert. 

Ahogy Zaránd Péter írja: "a Juratus kiadója ebben a formában nem engedélyezte annak újságba kerülését". Az Alapszabály 80. § (2) bekezdés szerint a Jurátus kiadója a HÖK elnöke. Telefonos beszélgetésünk alkalmával Zaránd Péter is egyértelművé tette, hogy Földvári Krisztián, a HÖK elnöke adta utasításba a számára, hogy az én bemutatkozóm nem jelenhet meg a Jurátusban. 

Ugyanezen szakasz, az Alapszabály 80. § (2) bekezdése szerint a HÖK elnöke "a főszerkesztőt a lap tematikájának összeállításával kapcsolatban kizárólag törvényességi okból utasíthatja." A döntésről szóló tájékoztatóban számomra nem továbbították azt a jogszabályhelyet, aminek alapján az elnök utasította a főszerkesztőt. Erre rá is kérdeztem Földvári Krisztiánnál, de választ sem kaptam (ezt a levelezést is bemásolom alulra, illetve érdeklődjetek Krisztiánnál). 

A levelezésből kitűnően a megjelentetni kívánt szöveget kifogásolta az elnök. A szöveg a következő volt: "A HÖK gazdálkodása átláthatatlan. Titkolják, hogy mire költenek évente kb. 20 millió forintot. Pedig közfeladatot látnak el és így törvényi kötelességük a nyilvánosság: ajkhokfigyelo.blogspot.com." Az állította, hogy ez a "szöveg valótlan állításokat tartalmaz a költségvetés, valamint a közfeladat ellátását illetően" és ezért nem engedélyezte a közlését.

Úgy gondolom, hogy az elnök túllépte az Alapszabály 80. § (2) bekezdésben foglalt hatáskörét, ezért kérem a Tisztelt Ellenőrző Bizottságot, hogy az Alapszabály 53. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogsértést és kötelezze döntése megváltoztatására az elnököt, valamint tiltsa el a további hasonló beavatkozásoktól. Ezekről tájékoztassatok engem is. Úgy sejtem, hogy az elvileg október 2-án megjelenő választási Jurátusba már nem kerülhet be a bemutatkozásom, később pedig már nem is aktuális, ezért a Jurátusban való megjelenést nem kérem. 

A jogsértést az elnök ott követte el, hogy nem törvényességi okból utasította a főszerkesztőt. Az, hogy az elnök egy véleménnyel nem ért egyet, nem tartozik a törvényességi okból való utasítás körébe. Az egyet nem értés nem alap ahhoz, hogy az elnök törvényességi okból beavatkozzon. Ez nem törvényességi kérdés, Magyarországon véleményszabadság van.

Amit a bemutatkozásomban írtam, valósak. Az elnök a költségvetésre és a közfeladat ellátására vonatkozó kijelentéseimről állította, hogy valótlanok. Más részét a bemutatkozómnak nem kifogásolta, külön figyelemfelhívás ellenére sem, tehát azok valóságtartalma nem képezheti ennek az eljárásnak a tárgyát. Csak a költségvetésre és a közfeladat ellátására vonatkozó kijelentéseimet támadta az elnök. 

1. Költségvetés:A bemutatkozómban nem a HÖK költségvetéséről írtam, hanem arról, hogy a HÖK mennyi pénzt költ el egy évben. Ez pedig 2012-ben több, mint 20 millió forint, ha figyelembe vesszük a jutalomkeretet, a közéleti keretet és a dologi költségvetést is. Ez kiolvasható a megküldött két xlsx fájlból, amelyek a Rektor Úrtól származnak. Egyébbiránt valószínűleg a gazdasági elnökhelyettes is felvilágosítást tud adni ezekről a kérdésekről. Ezen fájlok szerint a dologi költségvetés idén 8 900 000 forint, a jutalomkeret 7 717 816 forint, a közéleti keret pedig legalább az elnök és elnökhelyettesek fizetését figyelembe véve 40x7+50x2+80 ezer forint 10 hónapra 4 600 000 forint. Ezeket összeadva 21 217 816 forintot kapunk. A kb. 20 millió forint tehát valós adat. 

2. Közfeladat ellátása:A HÖK közfeladatot lát el. A HÖK-öt a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv). hozza létre a hallgatói érdekek képviseletére [Nftv. 60. § (1)]. A HÖK demokratikusan választott, az egyetemtől elkülönülten működő érdekképviseleti és döntéshozó szerv az Nftv.-ben meghatározott jogok alapján [Nftv. 60. § (1), (4), (5) bekezdése, valamint a (7) bekezdés második mondata].

Az ELTE vezető testülete a szenátus [Nftv. 12. § (1)], a HÖK a szenátusba annak létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt [Nftv. 12. § (7) b)].

Az Nftv. 14. § (4) bekezdése alapján az ELTE-n gazdasági tanács működik, mely „a felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtása megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő gazdasági stratégiai döntéseket előkészítő és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében – e rendeletben meghatározottak szerint – közreműködő testület” [244/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsairól 1. § (1)]. A gazdasági tanácsba három főt delegál a szenátus, ebből egy tagot a hallgatói önkormányzat javaslata alapján [1. § (4)]. A szenátusban, illetve a gazdasági tanácsban való részvétel lehetősége olyan jogosultságokat jelent a HÖK számára, amelyek az Infotv. alapján közfeladatnak minősülnek.

A HÖK további jogosultságait vizsgálva is egyértelmű a közfeladat-ellátó jelleg, különösen Nftv. 17. § (2), 55. § (5), 61. §. 

Ennél talán még meggyőzőbb az, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is úgy foglalt állást, hogy a HÖK közfeladatot lát el: "A felsőoktatási törvény a hallgatói önkormányzat számára olyan feladatok elvégzését is előírja, amely az Infotv. alapján közfeladat, ezért az önkormányzat közfeladatot ellátó szervnek, tisztségviselői pedig közfeladatot ellátó személynek tekinthetők [lásd az adatvédelmi biztos 1642/K/2008-3. számú ügye]." (A mellékelt NAIH állásfoglalás 3. oldal utolsó előtti bekezdés utolsó mondata) (A NAIH döntés a korábban hatályos Ftv-re utal, de a kérdéses rendelkezések az új Nftv-ben, vagy az előbbi kormányrendeletben is megtalálhatóak: a szenátusi részvétel, a gazdasági tanácsban való részvétel, továbbra is a törvény hozza létre a HÖK-öt.) 

Mivel az elnök által kifogásolt kijelentések valósak, ezért kérem a Tisztelt Ellenőrző Bizottságot, hogy az előbbiekben foglalt kéréseimet teljesítse. 

Kérem, hogy az Alapszabály 52. § (4) bekezdés alapján szólítsátok fel a HÖK elnökét, hogy személyesen jelenen meg az Ellenőrző Bizottság előtti meghallgatáson és erre hívjatok meg engem is. Ennek hiányában az 52. § (5) bekezdés alapján írásban kötelezzétek válaszadásra az elnököt, amely választ nekem is küldjetek meg az 53. § (1) bekezdés utolsó mondatával összhangban. A HÖK elnökét mindenképpen meg kell kérdezni, hogy mely jogszabályhely alapján élt törvényességi utasítási jogával.

Bízom abban, hogy az Ellenőrző Bizottság független és igazságos döntést fog hozni!

Ahogyan az minden közigazgatási, bírósági vagy más felülvizsgálati, illetve igazságszolgáltatási eljárásban szokásos, kérlek még, hogy tájékoztassatok a döntésetek elleni esetleges fellebbezés lehetőségéről, módjáról és határidejéről. 

Üdvözlettel:

G. Szabó Dániel

GQSPAAA.ELTE

A döntés:

október 17.

Tisztel G. Szabó Dániel!

Bemásolom a Jurátus felhívását: "Bemutatkozásra lehetőséget biztosítunk a Jurátus október 3-án megjelenő számában. 200 karakter terjedelemben, 1 jó minőségű arcképet mellékelve az eszterkovacs93@gmail.com e-mail címre."

Mint azt a kiírásban láthatod a Jurátus, idén a választások előtt megjelenő számában, lehetőséget biztosított 200 karakter terjedelemben egy bemutatkozásra a hallgatók előtt. Ezen lehetőséggel minden választásokon induló képviselő jelölt élhetett, aki a megadott e-mail címre és határidőre elküldte szövegét.

A Te bemutatkozásra szánt írásod: "A HÖK gazdálkodása átláthatatlan. Titkolják, hogy mire költenek évente kb. 20 millió forintot. Pedig közfeladatot látnak el és így törvényi kötelességük a nyilvánosság: ajkhokfigyelo.blogspot.com."

A Te szöveged, ahogy Zaránd Péter is reagált neked, egyrészt bemutatkozásnak semmilyen körülmények között sem nevezhető, ezért ilyen formában, ott és abban a rovatban nem tudta leközölni a Jurátus kiadójának engedélyének a hiányában. Az Alapszabály 59. § (2) bekezdésének értelmében az Elnök ,,bemutatkozó" szövegednek oda nem való volta, és nem tartalma, miatt megteheti, hogy nem engedélyezi a Jurátusba való bekerülését. Másrészről valótlan és pontatlan kijelentéseket tartalmaz a Hallgatói önkormányzat gazdálkodásával és annak tisztségviselőivel, illetve azok jogállásával kapcsolatban. Így, ahogy azt Te is láthattad, és amit a Zaránd Péter is mondott, csak a neved és a fényképed jelent meg. 

Továbbá az írásod a Jurátusban még akkor sem jelenhetett volna meg, ha nem bemutatkozásnak számod, ugyanis az Alapszabály 80. § (3) bekezdése alapján. ,, A közérdeklődésre számot tartó kari közéleti eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.". Ha tételezzük fel ezen írásodat tájékoztatásnak szánod. Akkor annak valótlan és pontatlan adatokat tartalmazó volta miatt sem közölheti le a Jurátus főszerkesztője.

Az Ellenőrző Bizottság álláspontja szerint a Hallgatói önkormányzat elnöke nem lépte túl hatáskörét.

Ezzel az Ellenőrző Bizottság az ügyet lezártnak tekinti, eljárást nem kezdeményez.

Felebezésre lehetőség nincs az Alapszabály 47. § (2) bekezdése alapján.

Üdvözlettel:

Gerencsér CsabaAz Ellenőrző Bizottság elnöke

És a döntésre írt válasz, a részletes véleményem:

október 19. 

Kedves Csaba!

Ez az érvelés egy jogi abszurd, a döntés teljesen megalapozatlan az alábbiak szerint. 

Az általad írt érvelés két érvcsoportot tartalmaz:
1. a. Nem bemutatkozás, amit írtam, ezért nem közölték.
    b. Valótlan tényeket állítottam.
2. Kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét sérti az írásom.

1. a. Nem bemutatkozás, amit írtam, ezért nem közölték. 

Ebben a körben az Ellenőrző Bizottság megváltoztatta a döntés eredeti indokait. Zaránd Péter a levelében a telefonbeszélgetésben azt mondta, hogy azért nem közlik, mert a "szöveged valótlan állításokat tartalmaz a költségvetés, valamint a közfeladat ellátását illetően,ezért a Juratus kiadója ebben a formában nem engedélyezte annak újságba kerülését". A közlés elutasításának oka tehát az volt, hogy Földvári Krisztián szerint valótlan dolgokat állítottam, nem pedig az, hogy nem minősül bemutatkozásnak a szöveg. Az Ellenőrző Bizottság tévedett és állítását nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal (meghallgatás, levelezés) arra vonatkozóan, hogy Földvári Krisztián nem a Zaránd Péter által eredetileg közölt indokok alapján tiltotta meg a bemutatkozásom közlését. 

Másrészt az, hogy nem bemutatkozás, amit írtam, szintén teljes logikai tévedés és a szavak általánosan elfogadott jelentésének kifacsarása. Az Ellenőrző Bizottság szerint az írásom "bemutatkozásnak semmilyen körülmények között sem nevezhető". Ezt az állítást minimum alá kellett volna támasztani további indokokkal, mert így nincs levezetve, nincs megindokolva, alaptalan. Pusztán azért, mert nem egyes szám első személyben írtam és mert azt fogalmaztam meg, hogy mivel nem kívánok azonosulni, ez még ugyanúgy az én bemutatkozásom. 

Megjegyzem, hogy bármi, amit itt közölnék, egyértelműen hozzám kötődik, engem jellemez (ott látható a fényképem és a nevem), ilyen formában pedig bemutatkozás. Például olvassátok el [másét]. Ő az enyémhez nagyban hasonló bemutatkozó szöveget írt, az mégis megjelenhetett (szintén nem egyes szám első személyben fogalmazott, nem saját céljait mutatta be, hanem a jelenlegi hiányosságokra világított rá): "A HÖK jelenlegi elnökségének tavalyi választási ígéretei: E-index, 4. tárgyfelvétel méltányossággal, Kredittúlfutás összegének maximalizálása, Vizsgakurzus gt-ből. No comment.ajkhokfigyelo.blogspot.com". Ebből nem azt a következtetést kell levonni, hogy legközelebb az ehhez hasonló szövegek sem közölhetőek le, hanem az, hogy ami egy választási bemutatkozó cikkben, a jelölt neve és fényképe mellett megjelenik, legyen az bármi, a jelöltet jellemzi és ezért a jelölt bemutatkozásának minősül. 

Az Ellenőrző Bizottság álláspontja tehát téves. 

1. b. Valótlan tényeket állítottam. 

Először Zaránd Péter (Földvári Krisztián szavait tolmácsolva), most pedig az Ellenőrző Bizottság állítja, hogy valótlan tényeket kívántam közzé tenni. Azonban egyikük sem indokolta meg, hogy miért valótlanok ezek a tények. Ez az Ellenőrző Bizottság esetében teljesen hibás eljárás, az indokolási kötelezettségének nem tesz így eleget. Az indokolási kötelezettség az önkényes döntések meghozatalát teszi lehetővé. A beadványomban hosszasan taglaltam, hogy miért valósak az általam közölni kívánt tények, erre az Ellenőrző Bizottság csupán egy mondattal válaszolt. Ehhez egy egyező súlyú, tartalmilag ellentétes érvelés lett volna elvárható. Ennek hiánya súlyos mulasztás, az Ellenőrző Bizottsági feladatok hanyag ellátása. 

Másrészt az általam állított tények a beadványomban foglaltak szerint valósak. 

Harmadrészt egy bemutatkozó szöveg közlése vélemény közlése, ezért a kérdés, hogy a közölni kívánt tények valósak-e, fel sem merül. Jogszabálysértést természetesen nem követhet el senki, azonban sem az Ellenőrző Bizottság, sem Földvári Krisztián nem hivatkozott soha olyan jogszabályhelyre, amelynek sérelmét megvalósította volna a bemutatkozásom közlése. A becsületsértés, rágalmazás és hasonló tényállások sokkal később és durvább esetekben kezdődnek, az általam közölni kívánthoz hasonló szöveg teljes egészében a szólásszabadság és véleménynyilvánítás szabadságának védelme alá esik. 

Az Ellenőrző Bizottság tehát ebben a körben is tévedett. 

2. Kiegyensúlyozottság. 

A kiegyensúlyozottság és egyéb követelményeket tartalmazó 80. § (3) bekezdésére hivatkozni itt teljesen abszurd, helytelen és az Alapszabály félreértelmezése. Ennek a kötelezettségnek a címzettje a Jurátus szerkesztősége, nem külső szereplők. Ezek alapján minden reklámnak is kiegyensúlyozottnak, sokoldalúnak, tényszerűnek, tárgyilagosnak kellene lennie? Ez nyilvánvalóan abszurd, a reklámok sosem lesznek tárgyszerűek és kiegyensúlyozottak, mert a céljuk az, hogy a reklámozott termék pozitív tulajdonságait hangsúlyozzák. Az Ellenőrző Bizottság által írt indokok alapján egyébként egy véleménycikket sem közölhetne a Jurátus, mert az nem feltétlenül tárgyilagos. Ez pedig teljesen téves álláspont, mert a Jurátus éppen azzal tölti be szerepének teljességét, hogy nem csak tárgyszerű és száraz híreket közöl, hanem elemzéseket, véleményeket, esetleg vitát indító gondolatokat oszt meg. (Az én bemutatkozásom szoros hasonlóságot mutat általában a Jurátusban megjelenő reklámokhoz: ezzel a bemutatkozással minden jelöl tulajdonképpen saját magát reklámozta, a HÖK választásra szeretett volna minél több hallgatót elhívni és elérni, hogy rá szavazzanak. A reklámoknak is hasonló a célja.) 

Az Ellenőrző Bizottság ezen érve is téves. 

Egy további megjegyzés: leveledben azt írod, hogy Földvári Krisztián megteheti, hogy "nem engedélyezi" valaminek a megjelenését. Ez szerintem megtévesztő, mert a helyzet éppen az, hogy nem engedélyhez kötött egy írás megjelenése, hanem fordítva, az a különleges eljárás és kivételes eset, amikor az Elnök beavatkozik és megtiltja egy írás közlését. Tehát a cikkek megjelenése nem engedélyhez kötött, hanem csak kivételesen lehet megtiltani egy-egy írás közlését, azt is csak törvényességi okból. 

Kérem ezek alapján az Ellenőrző Bizottságot, hogy változtassa meg döntését. 

Kérem továbbá azt is, hogy a Választási Bizottsághoz hasonlóan az Ellenőrző Bizottság is tegye közzé a HÖK honlapján a döntéseit. A döntések megismerhetősége és a jogbiztonság érdekében ezt úgy tegye, hogy a beadványokat és a döntéseket is közölje. Tegye mindezt anonimizált formában. 

Üdvözlettel:
G. Szabó Dániel