Az ELTE ellenkérelme

Az első tárgyaláson válaszolt a keresetünkre az ELTE, ezt most itt tesszük közzé. Az ELTE ellenkérelme mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is átadta a bíróságnak beavatkozás iránti kérelmét.

Az ELTE néhány érve egyértelműen hibás, például a gazdaságilag hasznosítható adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket alkalmaznák az általunk kért, gazdaságilag nyilvánvalóan értéktelen adatokra. Az Egyetem saját magának ellentmondó törvényhelyre is hivatkozik. Az ELTE szerint a HÖK nem lát el közfeladatatot, de ha mégis ellátna, az adatokat akkor sem kellene kiadni. Nézzük részleteiben, hogy miben nem értünk egyet!


"A hallgatói önkormányzat feladata a hallgatói érdekek képviselete, vagyis minden jogosultságát, így az irányításban [az egyetem irányításában: Szenátus, Gazdasági Tanács - szerk.] való esetleges részvételét is csak ennek alárendelten és e célból gyakorolhatja. Következésképpen ... tevékenysége nem minősül ... közfeladatnak." - Kezdi érveit az ELTE. Noha kissé homályos, de ha jól értjük, ez alapján aki hallgatói érdekeket képvisel, az semmiképp sem lát el közfeladatot. Tehát például az Oktatási Jogok Biztosa sem lát el közfeladatot, hiszen a hallgatók érdekeit is képviseli. (5. pont)

Az Egyetem érvel továbbá azzal is, hogy a HÖK nem esik az Infotv. hatálya alá azért sem, mert nem lát el állami, vagy helyi önkormányzati feladatot, vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot. A HÖK ezzel szemben részt vesz a közfeladatot ellátó Egyetem irányításában (a Szenátusban, Gazdasági Tanácsban), tehát szerepet vállal közfeladat ellátásából. A HÖK demokratikusan választott érdekképviseleti szerv. Mindezek alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is megállapította korábban, hogy "az önkormányzat közérdekű adatot kezel, az közfeladatot ellátó szervnek, a tisztségviselői pedig közfeladatot ellátó személynek tekintendők". (6. pont)

A tisztségért havonta járó díj nem minősül fizetésnek?

Az Egyetem szerint a HÖK-ösök juttatása ösztöndíj jellegű, nem pedig fizetés-szerű. Ezzel szemben azt fontos tudni, hogy a közéleti ösztöndíj azért jár a HÖK elnökének és alelnökeinek, mert betöltik ezt a tisztséget, tehát úgy működik, mint egy fizetés: amíg elnök/alelnök valaki, addig ebben a juttatásban minden hónapban részesül. A hozzáférhető adatok szerint a jutalomkeretből pedig apróbb munkákat finanszíroznak (pl. jegyszedés a bulikon), projekteket fizetnek ki és költségtérítést (pl. telefon) adnak. Ezek is szinte kizárólag fizetés-szerű juttatások. (8. pont)

Gazdaságilag hasznosítható a jutker-elszámolás?

Az ELTE hivatkozik az Infotv. 2. § (5) bekezdésére is, ami teljes baklövés. Ez a szakasz például a meteorológiai előrejelzésekre, állami kutatások eredményére vonatkozik: olyan adatokra, amelyeket közfeladatot ellátó szerv készít (pl. az Országos Meteorológiai Szolgálat) és gazdasági értékkel rendelkezik (az időjárás-előrejelzésért a tv-k, rádiók, portálok fizetnek). Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala nem szolgálja az állam átláthatóságát, de az Infotv. szűk értelmezése szerint ezeket is ingyen ki kellene adni - ami kárt okozna az államnak és indokolatlan is lenne.

A hivatkozott szakasz szerint: "A közszféra információinak további felhasználására vonatkozóan törvény az adatszolgáltatás módjára és feltételeire, az azért fizetendő ellenértékre, valamint a jogorvoslatra vonatkozóan e törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg." Az ELTE ezt úgy értelmezi, hogy az Infotv. bármilyen törvény számára megteremti az Infotv-től való eltérés lehetőségét. Ezzel szemben, ha megnézzük a törvény indokolását, láthatjuk, hogy csak az előbb említett gazdasági értékű adatokról van szó: "A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak átültethetőségének biztosítására tekintettel azonban a törvény szűkíti a tárgyi hatályát annak érdekében, hogy egyértelműen el lehessen különíteni egymástól az Alaptörvény VI. cikke szerinti alapjogot [közérdekű adatok megismeréséhez való jog - szerk] és annak érvényesítését a közszférában keletkezett információk hasznosítására irányuló, alapvetően gazdasági jelenségtől." (az irányelvről egy leírás itt érhető el - az ellenkérelem 9. pontjához)

Mi mellett is érvelünk most?

Nem teljesen értjük miért, de az Egyetem hivatkozik a törvény egy olyan szakaszára is, ami az ő érvelésükkel szemben egyértelműen nekünk ad igazat. A hivatkozott törvényhely lehetséges adattovábbítás okkén említi a közérdekű adatigénylést - ezt a szakaszt viszont a nyelvtan szabályainak ellentmondóan értelmezi az ELTE. Az olvasóra bízzuk a döntést, mi nem tudjuk máshogy értelmezni a törvény 3. melléklet I/A fejezet 4. pont utolsó tagmondatát, minthogy ez egyértelműen lehetőséget teremt a közérdekű adatigénylések teljesítésére:

"Az 1. pontban felsorolt adatok ... továbbíthatók ... az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Avtv2.) 28. § alapján a felsőoktatási intézményhez intézett adat-megismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok." (10-12. pont)

Összességében látható tehát, hogy az ELTE érvei megkérdőjelezhetőek: a HÖK valószínűleg valóban közfeladatot lát el, a tisztségviselők a munkájukat pedig havi rendszeres fizetés ellenében végzik. A kért adatok gazdaságilag nem hasznosíthatóak, ezért nem tartoznak az Infotv. kivételei közé, és a felsőoktatásról szóló törvény egyértelműen lehetőséget is teremt a közérdekű adatigénylések teljesítésére.

A HÖK átláthatóságát és a korrupciós veszélyek csökkentését nagyban segítené, ha nyilvános lenne: ki, mikor, miért, mennyi pénzt kapott a HÖK-től. A mi pénzünket költik, ha már beleszólni nem tudunk, legalább tudjuk, mire használják fel.