Második rész: HÖK-ös vizsgajelentkezés 16:52-kor – Három magyarázat

Sokan vannak, akik szerint nem tisztességes, hogy a legutóbbi vizsgajelentkezésnél legalább egy HÖK-ös mindenki másnál korábban jelentkezhetett az általa kiválasztott, kedvező időpontra. Az érintetten kívül megkérdeztük a Tanulmányi Hivatalt, az illetékes dékánhelyettest és a Neptunt készítő céget is, de a szereplők gyakran egymásnak, vagy önmaguknak is ellentmondó magyarázatokkal szolgáltak.



Még mindig nem lehet tudni, hogy Halmi Eszter, az ELTE ÁJK HÖK akkori oktatási alelnöke miért jelentkezhetett 8 perccel mindenki más előtt a vizsgájára tavaly novemberben. Évek óta terjed az a szóbeszéd a jogi karon, hogy a HÖK-ben megfelelő helyen mozgó emberek a versenyt megkerülve tudnak vizsgaidőpontokra regisztrálni. Eszter volt az első, akiről egyértelműen kiderült, hogy HÖK-ös pozíciójától nem függetlenül került fel mindenki mást megelőzően egy vizsgaidőpontra, de mások is érintettek.

Egy hallgató beszámolója szerint a vizsgaidőpont, amire az oktatási alelnök jelentkezett, csak tíz fő számára volt nyitott. Az ilyen kevés hallgató számára meghirdetett vizsgaidőpontokért mindig éles verseny van a karon. Azzal, hogy az oktatásis korábban regisztrálva volt az időpontra, méltányolható ok nélkül került előnyös helyzetbe. Az egyetem tájékoztatása szerint Halmi Eszteren kívül nyolc hallgató lehetett hasonló helyzetben.

Segít a Tanulmányi Hivatal, vagy stressz teszt?

Az oktatási alelnök hivatkozott arra, hogy a korai vizsgajelentkezése egy stressz-teszt része volt. Ezt azonba más megvilágításba helyezi a Corvinus Egyetem Informatikai Szolgáltató Központjának munkatársa (a Corvinuson korábban már végeztek Neptunos stressz-tesztet): „Olyan tesztről én még a praxisomban nem hallottam, amelyben bárki is tényleges hallgatók azonosítóját használta volna.”

Az idő előtti vizsgajelentkezés kiderülésének napján Halmi Eszter azzal magyarázta a történteket, hogy ő kérte a Tanulmányi Hivatal segítségét a vizsgaidőpontjai felvételében. Ennek indokaként az oktatási elnökhelyettesi poszttal járó számtalan teendőt hozta fel.



A két héttel későbbi interjúban (mely az előzményekről szóló bejegyzésben olvasható) azonban már mást mondott, arra hivatkozott, hogy egy stressz-tesztet végzett a Tanulmányi Hivatal. Eszter beszámolója szerint azt tesztelték, hogy a Neptun bírja-e a terhelést, összeomlik-e akkor, ha egyszerre sokan használják a rendszert. „A tesztelésnek az a lényege, hogy telített legyen a Neptun. Két karnak volt akkor egy időpontban a vizsgafelvétel és az összes férőhely be van telve ilyenkor, ezért kell ekkor tesztelni.” – mondta.

Külön teszt rendszerrel egyébként az ELTE is rendelkezik, „az Oktatási Igazgatóság a Neptun 2012. november 15-i éles indulását követően az éles rendszeren nem hajtott végre teszteket, erre ugyanis kifejezetten az éles adatokkal feltöltött tesztrendszert használjuk.” A központi ELTE-s Oktatási Igazgatóság azonban felhívta a figyelmet arra, hogy tőlük függetlenül a jogi karnak lehetősége volt az éles rendszerrel is ismerkedni, azt tesztelni, erre nekik nincs rálátásuk. Megkerestük az ELTE Informatikai Igazgatóságát is, azonban többszöri megkeresésre sem válaszoltak kérdéseinkre.

A harmadik változat a tesztcsoport

A Tanulmányi Hivatal kivételes segítsége (amire az oktatási alelnök is hivatkozott) és a stressz teszt-verzió után Kóczián Lilla, az ELTE ÁJK Tanulmányi Hivatal vezetője egy harmadik magyarázatot adott a történtekre:

 „Halmi Eszter a Neptun support hallgatói csapatának tagja és több párhuzamos képzésben is részt vesz, ezért számos Neptunos művelet (kurzushoz rendelés, jegyrögzítés, átlagszámítás, lezárás stb.) tesztelése során használta webes felületét a Tanulmányi Hivatal.

A tesztcsoport tagjait Nagy Marianna, az ELTE ÁJK tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettesének utasítására kereste meg a Tanulmányi Hivatal. Olyan hallgatókat kértek fel, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a Neptun felhasználójukkal teszteket végezhessen a Hivatal, mielőtt a kar több mint ötezer hallgatója szembesülne a feladattal. A hallgatókat úgy kérték fel, hogy különböző időpontokban kezdjék meg a tanulmányaikat és különböző tagozaton tanuljanak. A csoport tagjainak segítségével tesztelték a Neptun programozási hibáit (tehát határozottan nem stressz-tesztet végeztek): a záróvizsga-jelentkezést, az utóvizsga-jelentkezést, az ELTE-n belüli párhuzamos képzés követését, különböző évfolyamok kurzusaira való regisztrációt, a Neptun üzenetküldő funkcióját és számtalan más lehetőséget is.
Az egyetem tájékoztatása szerint Eszteren kívül a csoportnak további 8 tagja volt, többek között Földvári Krisztián, az ÁJK HÖK volt elnöke, Erdei Márton, korábbi szociális ügyekért felelő alelnök, Szakács Bence, korábbi oktatási alelnök, továbbá Győri Gábor, aki az előző félévi jogász órarend és tanrend készítésében vett részt.

A dékánhelyettes kérdésünk ellenére nem adott egyértelmű választ arra, hogy Halmi Eszter jelentkezésekor mit teszteltek pontosan. A dékánhelyettes általános problémákat sorolt fel, a konkrét jelentkezésre vonatkozóan egyedül az utóvizsgák beállításai azok, amiket valóban a vizsgajelentkezés kezdete előtt kellett tesztelnie a Hivatalnak. Ez azonban nem ad magyarázatot arra, hogy Eszternek miért vettek fel rendes (nem utóvizsga) időpontot is. Az utóvizsgák felvételét ugyanis nyilvánvaló módon úgy lehet tesztelni, ha a tesztalanynak utóvizsgát próbálnak meg felvenni; egy rendes vizsga felvételéből vajmi kevés derül ki az utóvizsgákra vonatkozóan.

Leadja vagy nem adja le?

Halmi Eszter a vizsgajelentkezés utáni napon azt mondta, hogy a 16:52-es jelentkezést követően, 16:55-kor kilépett a Neptunból (lásd a fenti facebook posztot), a későbbiekben nem foglalkozott a jelentkezéssel. Nagy Marianna dékánhelyettes szerint viszont Eszter csak egy hiba miatt maradt 17:00 óra után is (a vizsgajelentkezés megnyílta után) regisztrálva az időpontra:

"Halmi Eszter esetében nem időben törölték a tesztet, ezért került sor arra, hogy ő maga adta le. Ha időben befejezték volna a tesztet, semmilyen hátrány nem éri a hallgatót, mert 17 órakor a többiekkel együtt felvehette volna a vizsgákat."

Az ellentmondó verziók alapján két lehetőség adódik: ha valóban úgy tervezte a Hivatal, hogy 17:00 előtt törli az oktatási alelnök jelentkezését, akkor erről nem tájékoztatták Esztert és így hatalmas hátrányba került volna. A legjobb vizsgahelyek 17:00 után egy-két perccel már betelnek, mire Eszter észrevette volna vizsgajelentkezésének törlését, a tízfős időpontjára már nem tudott volna bejutni.

Az oktatási alelnök által elmondottak (lásd a fenti facebook posztot) ezzel szemben arra utalnak, hogy ő biztos volt benne, hogy a vizsgajelentkezése megmarad és nyugodtan lépett ki a Neptun rendszerből 16:55-kor. Úgy tűnik, hogy arra számított, hogy a Tanulmányi Hivatal nem fogja törölni az időpontját.

A vizsgaidőpontját egyébként ő maga törölte két nappal később, nem pedig a Tanulmányi Hivatal. Ebben a két napban a Tanulmányi Hivatalnak lehetősége lett volna törölni a jelentkezést, ezt mégsem tette meg.



Mire elég 8 perc?

Mit tett volna a Tanulmányi Hivatal, ha 8 perccel az éles jelentkezés előtt derül ki egy hiba? Nagy Marianna dékánhelyettes erre a kérdésre a vizsgajelentkezés részleges vagy teljes elhalasztását vázolta fel opcióként. Továbbra is kérdéses azonban, hogy ezeket a teszteket miért nem napokkal korábban végezték el, amikor kellő idő áll rendelkezésre a hibák javítására és nem lenne szükséges a jelentkezés elhalasztása. Levelezésünkben a dékánhelyettes jelezte, hogy mostantól minden tesztet legkésőbb 24 órával az éles jelentkezés előtt be kell fejezni és a tesztjelentkezéseket törölni kell.

„Remélem a kérdéseire választ kapott, a továbbiakban ezt az ügyet lezártnak tekintem, és semmilyen formában nem kívánok vele többet foglalkozni.” – búcsúzott el Nagy Marianna, azonban több kérdés továbbra is megválaszolatlan.

Nem derül ki egyik eddigi levélből sem az, hogy mit teszteltek a vizsgajelentkezést megelőző percekben? Miért néhány perccel az éles vizsgajelentkezés előtt tesztelték a rendszert, miért nem napokkal korábban, amikor megfelelő idő állt volna rendelkezésre a hibák javítására?

(Halmi Eszter a történtek után lemondott az oktatási alelnöki posztjáról. Arra hivatkozott, hogy egy bíróságon kapott állást és amellett nem tudná ellátni az alelnöki teendőket. A vizsgajelentkezés körüli problémákról nem ejtett szót.)

(A Tanulmányi Osztállyal - Kóczián Lillával - és a dékánhelyettessel - Nagy Marianna - folytatott teljes levelezés itt érhető el.)
Tóth Péter és G. Szabó Dániel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése