Küldetés

A nyilvánosság a demokrácia egyik alapvető elve, mely vonatkozik a közpénzek elkötésére is, mind az országos-, mind a helyi közösségek szintjén. Az ELTE jogi karának diákjaiként valljuk, hogy minden hallgatójának joga van tudni: mire és hogyan költi el a HÖK a rábízott közös pénzeket. Véleményünk szerint különösen fontossá teszi a hallgatói önkormányzatok nyilvános ellenőrzését, hogy ezen diákszervezeteknek eszmei alapját képezi a demokratikus értékekre nevelés. Még hangsúlyosabb ez a nevelő jelleg, ha figyelembe vesszük, hogy a hallgatói önkormányzatok tagjai közül sokan választanak közéleti pályát és válnak politikusokká, vagy közfeladatokat ellátó tisztviselőkké.

A közpénzek nyilvánosságát következetes és átlátható szabályozással valamint folyamatosan frissülő közzétételi listákkal lehetne elérni. Könnyű belátni, hogy ezek hiánya kedvező környezetet biztosít a visszaélésekhez, a korrupció kialakulásához. Amennyiben a hallgatói önkormányzatok nem biztosítják a nyilvánosság megteremtéséhez szükséges feltételeket, minden hallgatónak jogszabály által biztosított lehetősége van a közérdekű adatigénylésre.

Az általunk megfogalmazott célkitűzések megvalósításával széles körben ismertté kívánjuk tenni a közérdekű adatigénylés lehetőségét, hogy ezen keresztül is erősödjön a közfeladatot ellátó szervek civil kontrollja. Munkánkkal különösen a fiatalok körében népszerűsítjük az aktív polgárrá válás szemléletét, terjesztjük a jogokkal való élés kultúráját és a demokratikus értékek közvetlen gyakorlásának tudatát. Mindenkit arra buzdítunk, hogy vállaljon felelősséget saját közösségéért, higgyen a változás erejében és tegyen annak jövőjéért.

Helyzetelemzés

A közpénzek elköltésének ellenőrizetlensége probléma országos szinten és nincs ez másként a kis közösségeknél, így a hallgatói önkormányzatoknál sem. A probléma súlyát csak növeli a kérdéses pénz összege és az átláthatatlanság mértéke. Egyedül az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzata évente 21 millió forint körüli közpénz felett rendelkezik. Az ELTE összes hallgatói önkormányzata, már 200 millió forintról dönt, ha pedig az ország összes egyetemét vesszük alapul, az eredmény meghaladja a többmilliárdos összeget. Ezen kifizetéseket a nyilvánosság kizárásával, laza ellenőrzés mellett teljesítik. Például a jogi kar esetében a havi 7-800 ezer forintos jutalomkeret kiosztásáról csupán az elnök és egy alelnöke dönt, az egyetem formális felügyelete mellett. Az itt kialakult gyakorlat szerint a döntést egyáltalán nem kell nyilvánosságra hozni.

Történetünk

Az átláthatóság hiánya évek óta beszédtéma ez ELTE ÁJK-n, 2011-ben átláthatósági javaslatot tettünk a HÖK Küldöttgyűlésében, ezt azonban a többség nem támogatta, így a javaslat nem lépett hatályba. Három választási kampányban (2010, 2011, 2012 ősz) is felhívtuk a hallgatók figyelmét az átláthatóság hiányára, a HÖK azonban érdemben nem foglalkozott a kérdéssel.

2012 tavaszán közérdekű adatigényléssel fordultunk az ELTE-hez, az ELTE ÁJK-hoz, az ELTE Egyetemi HÖK-höz és az ELTE ÁJK HÖK-höz. A négy megkeresettből az ELTE EHÖK elnöke az adatkérés céljáról érdeklődött, az ELTE pedig megtagadta a lényeges adatok kiadását. A másik két megkeresett nem válaszolt. Az ELTE arra hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását, hogy a kért dokumentumok személyes adatokat tartalmaznak és nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak sem. Ez az indokolás teljességgel figyelmen kívül hagyta az általunk kért adatok közérdekű jellegét, és az azokhoz kapcsolódó kötelező nyilvánosságot. Hosszas levelezést követően, miután érveink elutasításra találtak, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását kértük. A hatóság az adatok nyilvánossága mellett foglalt állást és felszólította az egyetemet, hogy adja ki a kért dokumentumokat.

A NAIH állásfoglalása nem kötelező erejű, kötelező döntést csak bíróság hozhat. Mivel sem a hallgatói önkormányzat, sem a rektor nem közölte a pénzek sorsát, december elején a Társaság a Szabadságjogokért segítségével keresetet nyújtottunk be az ELTE ellen az elszámolás közzétételét kérve. Ez a kereset a NAIH állásfoglalására épül és arra kéri a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, hogy kötelezze az egyetemet minden HÖK-ös gazdálkodási adat kiadására. Az első tárgyalást 2013 február 19-re tűzte ki a bíróság.

Hasonló eljárás még sosem zajlott le, a hallgatói önkormányzatok közfeladatot ellátó jellege ugyan egyértelmű, de bíróság ezt még nem mondta ki és közérdekű adatigényléssel még sosem fordult hozzájuk senki. Az ügy precedens értékű és így széles érdeklődésre tart számot.

Céljaink

Átfogó célok

1. Elérni, hogy bíróság mondja ki a HÖK közfeladatot ellátó jellegét, ezzel megnyitni az utat a HÖK-ök átláthatósága előtt.

2. Széles körben ismertté tenni a közérdekű adatigénylést, hangsúlyozni, hogy ez a lehetőség rólunk szól, és közelről érint minket.

3. Terjeszteni az aktív állampolgári lét eszméjét, azt, hogy a minket érintő problémákon hajlandóak legyünk változtatni.

4. Felhívni a figyelmet arra, hogy nyilvánosság nélkül nem működik a demokrácia, és ezzel egyben további adatigénylésekre buzdítani.

Közvetlen célok

1. A közérdekű adatigényléshez szükséges tájékoztatást nyújtani minden érdeklődőnek

2. Megismertetni a lehető legtöbb álláspontot és ily módon vitára késztetni a szereplőket

3. A nyilvánosság megteremtéséhez szükséges online kommunikációs felületek kialakítása

4. Ösztönözni a hallgatói önkormányzatokat a megújulásra

5.Konkrét javaslat kidolgozása az ELTE ÁJK HÖK pénzügyeinek átláthatóvá tételére

Összefoglaló

Az itt megfogalmazott célok és feladatok megvalósításával reményeink szerint sikerül eloszlatni a hallgatói önkormányzatok gazdálkodása körüli bizonytalanságot. Sikerül a nyilvánosság erejével egyre több hallgatótársunk figyelmét felhívni a közösség iránti felelősségvállalás fontosságára. A hallgatói önkormányzatot pedig a megújulásban partnerként tekintve arra ösztönözni, hogy az által kezelt közpénzek kiosztását átláthatóvá tegye mindenki számára.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése